Egyéb szakkönyveink

Rogerses lenyomatok 1. Kultúrkörök

Az alsó osztályokban egy-egy kultúra szimbólumaival, szokásaival, hagyományaival ismerkedünk, abban bízva, hogy a gyerekek a különböző kultúrák átélésével önmagukon és a világ dolgain könnyebben eligazodnak. Ennek a tanításnak a tartalmát, módszereit mutatja be a Rogerses lenyomatok sorozat első kötete, a Kultúrkörök.

A kötet koncepciójának kidolgozásában és az anyagok összegyűjtésében közreműködött Dobos Orsolya, Gádor Anna, Kereszty Zsuzsa és Lipták Erika.  Sorozatszerkesztő: Lipták Erika és Kereszty Zsuzsa.
Szerkesztette, valamint a háttéranyagok és az interjúk alapján a szöveget írta: Földes Petra.

Rogers Iskola Csodája

Dobos Orsolya, a könyv szerkesztője régóta szeretett volna egy könyvet, amely méltón mutatja be a Rogers Iskola pedagógiai tapasztalatait, fejlődését és nevelési útkeresését. Ez találkozott az iskola szándékával is, hogy első harminc évének a történetét könyvben rögzítse. A kötet egyszerre tartalmaz szakmai elemzéseket és személyes visszaemlékezéseket.

Maria Montessori – A gyermekkor titka

Maria Montessori A gyermekkor titka című kötete igazi kuriózumnak számít, mert kéziratai eddig csak egyetlen kiadásban jelentek meg, A gyermekkor felfedezése címmel. Mivel Montessori pedagógiája a szó minden értelmében modernnek mondható, ezért azok a gondolatok amiket ő maga vetett papírra ma is fontosak pedagógusoknak és szülőknek egyaránt. Ennek a könyvnek a bevezetőjét a Montessori-pedagógia egyik legavatottabb hazai képviselője, szakmai csapatunk munkatársa, Differenciálás képzésünk trénere, Tallér Júlia írta.

Lannert Judit – Németh Szilvia – Kreatív tanulás

Kreativitás az iskolában és azon kívül

Elképesztően gyorsan változó világunkban szükségünk van kreatív elmékre és kreatív megoldásokra. Márpedig a kreativitás nem luxus, nem géniuszok privilégiuma, hanem alapvető követelmény a mindennapi értelemteli létezéshez. A kreatív gondolkodás számos, egymástól távol eső ideghálózat együttműködése a szenzomotoros képességektől kezdve a végrehajtó funkciókig. Mindegyik résztvevő működése sokféleképpen fejleszthető, de van az emberiségnek egy, az oktatásban erősen félreértett és elhanyagolt kulturális eszköze, amely mindezeket egyszerre és együttműködésükben fejleszti: a művészet. Ebben a könyvben a kreativitás különböző aspektusai tudományos igényességgel, átfogó elemzésben jelennek meg. Az iskolai lét egészen új lehetőségeit tárják fel a szerzők, akik a tudományos-szakmai ismeretek mellett sokéves iskolai tapasztalataikat is közreadják a könyvben. (Gyarmathy Éva)

Gloviczki Zoltán – A holnapután iskolája

Az iskola az emberi kultúra megmentésének kulcsa, ez azonban nem valamilyen mechanikus megőrzés, és nem egyenlő a változatlansággal. Az alapvető kérdés az, hogy ebben a soha nem észlelt gyorsasággal változó világban milyen lehet és legyen a 21. és a 22. századi iskola, miként közelítsen pedagógus és szülő a gyerek, illetve a virtuális világ viszonyához, mit kezdjen a mesterséges intelligencia kétségtelen térhódításával, féljen tőle, vagy inkább használja.

Paulo Freire – Az elnyomottak pedagógiája

Abban az elnyomó kapitalista rendszerben, amelyben élünk, azok szólhatnak a legkevesebbet, akik a legkeményebben dolgoznak. Az elnyomók fenntartják a szó monopóliumát, az elnyomottaknak pedig meg kell küzdeniük azért, hogy hallassák a hangjukat. A kizsákmányoló társadalmakra jellemző elnyomás leküzdéséhez az oktatás az eszköz, hogy az elnyomottakat felvértezze arra, hogy a tudás néma befogadása helyett felismerjék és megkérdőjelezzék helyzetüket. Ebben a rendszerben Paulo Freire pedagógiája maga a szabadság gyakorlata. Könyve a kritikai pedagógiai gondolkodás klasszikusa, amelynek első magyar kiadására csaknem 60 évet kellett várnunk, ám a Tanítanék Mozgalom és a Humán Platform támogatásával végre megjelent sorozatunkban.

Kerényi Mari – 101 ló Bosznia és Hercegovinában + Tipikus atipikus családtól a közösségig

Szikra tehetséggondozó Egyesület

Ez a könyv a 21. századi gyermekekért emel szót, akik nem lehetnek olyanok, mint akár a megelőző évtizedek szülöttei.

A gyerekeknek nem minősítésre, diagnózisokra és számonkérésre van szükségük, hanem bizalomra, szabadságra, értelmes szabályokra és kihívásokra.

Csakis így van esélyük, hogy megtalálják saját útjukat abban a dzsungelben, amelyet a 21. századra létrehozott magának az emberiség.

Gorán és a szülei, a könyvben szereplő, a történet során a megoldást kereső/kínáló személyek mindannyian saját útjukat járják szemben a megszokással, a rendszerrel, a korlátokkal. Történetük üzenete: van ok a lázadásra, és van remény a változtatásra.  (Gyarmathy Éva)

Horn György – Az ebihalak pártján –
Az alternatív pedagógia útjain – Tények és Tanúk

A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak emlékezéseit. Az iskolarendszer megújulásának egyik emblematikus eseménye volt, amikor 1989-ben megnyílt a kelet-európai térség első alapítványi iskolája, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG). Ennek az iskolának volt a megálmodója és lett a vezetője a többgenerációs pedagóguscsaládból származó Horn György. Az AKG először a minisztérium kísérleti iskolájaként jött létre, majd folyamatosan megújuló programmal lett az elitiskolák szűk klubjának modellje, amelynek önigazgató tantestülete szinte egyedülálló a világon. Horn György életútjából az iskola életútja is megismerhető, de annál több is. Mintegy ötven éve a magyar oktatáspolitika részese, gyakran annak alakítója is, azonban sokakkal szemben sosem hagyta el az iskolát, mindvégig iskolaigazgató és tanár maradt, ami különleges perspektívát kölcsönöz emlékezésének. Az életútinterjúban nemcsak egy unikális és sikeres iskolakísérlet története tárul fel, hanem sok szó esik a tanítás elméletéről és praktikumáról is.

Földes Petra – A bizalom tere

Földes Petra egyedi látásmódján keresztül az iskolát és a pedagógiai munkát bizalom- és kapcsolatközpontú megközelítésben mutatja be. A diákok, a tanárok és a szülők különféle szerepeinek közelítését tűzi ki célul egy bizalmi légkör kialakításának reményében. A fizikailag és lelkileg is biztonságérzetet nyújtó pedagógiai tér bemutatása során nagy figyelmet fordít a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó gyerekekre – és a pedagógusokra, akik fokozottan ki vannak téve a kiégés kockázatának.

„A Társaskönyv éppen olyan, amilyennek a szerző az iskolát elképzeli: együtt gondolkodó, inspiráló, kapcsolatorientált, és rendkívül gyakorlatias, sok valódi esettel és példával. A 21. század a változásról szól, ez a könyv a változásba beleszédült világ közepén mutat fel örök értékeket.” Gyarmathy Éva

Zágon Bertalanné – Gyermekközpontú osztályterem

A gyermek a közoktatás legfontosabb szereplője, gyakran mégis úgy érezzük, nem ő van a rendszer középpontjában. Ez a kézikönyv gyakorlatorientált útmutatást nyújt mindazoknak, akik a tanítás emberi oldalára helyezik a hangsúlyt, és szeretnének újító szemlélettel tekinteni az órai munkára. A szerző évtizedes tapasztalataira támaszkodva közérthetően mutatja be, hogyan válhat a modern tanulásszervezés a pedagógiai mindennapok részévé – különösebb erőforrás vagy a keretek drasztikus megváltoztatása nélkül.

Czike Bernadett – Kedvenceink mesekönyv

A Kedvenceink című mesekönyv egy nyári közös szórakozás – meseolvasás és meseírás – a családnak. Egy nagyon izgalmas és hasznos mesekönyv ez, ami 2021 januárjában a SZIA alapítvány gondozásában jelent meg. A mesekönyv családi kooperatív meseírás terméke, a gyerekek plüss állatainak története. Ezeket a meséket mi írtuk (Czike Bernadett) a két fiammal (Bozóki Bence és Bozóki Marcell) majdnem 30 éve, de ugyanígy ti is írhattátok volna! Olvassátok és írjatok ti is ilyet a szüleitekkel, testvéreitekkel! 5-8 éves gyerekeknek különösen ajánljuk. Az olvasás tanulását könnyíti a csupa nagybetűvel írt mesekönyv. 

A bemutató példányt a SZIA Adományboltban lehet megtekinteni.